Az ügynökségi vagy ideiglenes munkavállaló gyakran egy munkaerő-közvetítővel vagy munkaerő-kölcsönző céggel áll szerződéses kapcsolatban, miközben a napi munkát egy másik vállalkozás telephelyén végzi. Ez a háromszereplős helyzet baleset esetén könnyen bizonytalanságot okozhat. A sérült dolgozó nem mindig tudja, hogy az ügynökséghez, a fogadó vállalkozáshoz vagy egy másik közreműködőhöz kell-e fordulnia.
A felelősség nem kizárólag attól függ, ki fizette a munkabért. A vizsgálat során azt kell feltárni, ki irányította a munkát, ki ismerte a veszélyeket, ki biztosította a berendezést, és melyik fél mulasztotta el az ésszerű biztonsági intézkedéseket.
Először tisztázza a foglalkoztatási kapcsolatot
Az ügynökségi munkavállaló rendszerint az ügynökséggel köt szerződést, majd egy fogadó szervezetnél teljesít megbízást. A munkavégzés során azonban többnyire a fogadó vállalkozás határozza meg a feladatokat, a munkarendet és a helyszíni utasításokat. Az ACAS ezt a kapcsolatot úgy írja le, hogy a szerződés az ügynökséggel áll fenn, miközben a fogadó szervezet irányítja a napi munkát.
Ez azért fontos, mert a balesetet okozó körülmények felett gyakran nem ugyanaz a fél rendelkezik teljes ellenőrzéssel, mint amelyik a szerződést kiállította.
A fogadó vállalkozás helyszíni kötelezettségei
A fogadó vállalkozás általában jobban ismeri a telephelyet, a gépeket, a munkafolyamatokat és a helyi kockázatokat. A GOV.UK útmutatója szerint a fogadó vállalkozás akkor is felelős az ügynökségi dolgozók egészségéért és biztonságáért, ha a munkabérrel és más foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos feladatokat az ügynökség kezeli.
Ez magában foglalhatja a megfelelő betanítást, a biztonságos munkaeszközök biztosítását, a kockázatok ismertetését és a szükséges felügyeletet. Ha például egy dolgozót megfelelő oktatás nélkül küldenek egy géphez, vagy egy ismert hibát nem javítanak ki, a fogadó vállalkozás szerepét részletesen vizsgálni kell.
Az ügynökség felelőssége sem tűnik el
A munkaerőt biztosító cégnek is lehetnek kötelezettségei. A HSE szerint az ügynökségnek és a fogadó vállalkozásnak együtt kell biztosítania, hogy a munkavállaló megfelelő tájékoztatást kapjon a feladatról és az ismert egészségvédelmi vagy biztonsági kockázatokról.
Kérdések merülhetnek fel akkor, ha az ügynökség nem ellenőrizte a munkakör alapvető feltételeit, nem adta át a fogadó fél által közölt kockázati információkat, vagy olyan dolgozót helyezett el, akinek nem volt meg a szükséges képzettsége.
Más vállalkozás is érintett lehet
Egy építkezésen, raktárban vagy gyárban több cég dolgozhat egyszerre. A sérülést okozhatja egy alvállalkozó, karbantartó, géptulajdonos, járművezető vagy másik munkáltató alkalmazottja is.
A munkahelyi balesetek felelősségi vizsgálata ezért nem mindig áll meg az ügynökségnél és a fogadó vállalkozásnál. A bizonyítékok alapján kell megállapítani, ki hozta létre a veszélyt, ki tudott róla, és kinek lett volna reális lehetősége annak megszüntetésére vagy csökkentésére.
Milyen bizonyítékokat érdemes megőrizni?
A baleset után a dolgozó lehetőség szerint gyűjtse össze:
- az ügynökségi szerződést és a megbízás részleteit;
- a betanítási, oktatási és műszakbeosztási iratokat;
- a helyszínről, gépről vagy hibáról készült fényképeket;
- a tanúk elérhetőségét és a vezetőkkel folytatott üzeneteket;
- az orvosi dokumentációt, bérpapírokat és kiesett műszakok adatait.
A Levenes magyar oldala szintén azt javasolja, hogy a balesetet jelentsék a vezetőnek, rögzítsék a baleseti nyilvántartásban, kérjenek orvosi ellátást és lehetőség szerint készítsenek fényképeket.
Ki jelenti a súlyos balesetet?
Bizonyos eseményeket a RIDDOR szabályai alapján hivatalosan is jelenteni kell. Az ügynökségi vagy ideiglenes dolgozót érintő bejelentés kötelezettje a konkrét foglalkoztatási és irányítási helyzettől függhet. A HSE külön útmutatót ad arra, hogyan kell az ilyen eseményeket jelenteni.
A munkavállaló számára a legfontosabb, hogy a balesetet írásban is közölje, és megőrizze annak bizonyítékát, még akkor is, ha a hivatalos bejelentést más félnek kell megtennie. Az ACAS szerint a dolgozó jogosult egészségvédelmi vagy biztonsági kockázatot jelezni, és az ilyen bejelentést a munkáltatónak komolyan kell vennie.
Hogyan értékelhető a kártérítési igény?
A munkahelyi baleseti kártérítés iránti igényhez általában azt kell bizonyítani, hogy valamely fél megszegte a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségét, és ez hozzájárult a sérüléshez. Az igény nemcsak a fájdalomra és a sérülésre terjedhet ki, hanem igazolt esetben jövedelemkiesésre, kezelési költségekre, utazásra, gondozásra vagy jövőbeni munkaképesség-csökkenésre is. A Levenes oldala ezeket a veszteségtípusokat szintén felsorolja.
Következtetés
Ügynökségi munkavállaló baleseténél a felelősség nem dönthető el pusztán a munkaszerződés alapján. A fogadó vállalkozás, az ügynökség és más közreműködők szerepét külön-külön kell megvizsgálni.
A legerősebb ügyek pontos dokumentumokra, gyors bejelentésre és a munkafolyamat világos rekonstruálására épülnek. Korai jogi tanácsadás segíthet azonosítani, melyik fél ellen indokolt igényt érvényesíteni, és milyen bizonyítékokat kell még azelőtt megőrizni, hogy a helyszín, a gépek vagy a munkabeosztások megváltoznának.
